Mária, az úton lévő asszony
- 2025. May. 30.
Mária életét nemcsak a szó fizikai értelmében, hanem lélekben is az úton járás határozta meg. Még a legnehezebb pillanatokban sem állt meg, hanem folyamatos mozgásban volt. És nemcsak ő, hanem az egész világ, amelyben élt, folyamatosan változott. Életútja, a hit és remény vándorlása egy különleges zarándoklatot rajzolt ki számára.
Ez a belső, lelki vándorlás egyszerre volt egyéni és közösségi. Mária nemcsak egyedül, hanem másokkal együtt, másokhoz kapcsolódva volt úton. Életének szinte minden szakasza valamiféleképpen egy zarándoklatot tükröz. Az első ilyen nagy utazás, amit az evangéliumokból kiolvashatunk az, amikor elindult Júdeába, hogy meglátogassa Erzsébetet, hogy társa legyen várandóssága idején és megossza vele az örömhírt, ő is gyermeket vár. Ezután Betlehem felé veszi útját Józseffel együtt, ahol a születés csodája megtörténik. Nem sokkal később Egyiptomba kell menekülniük, hogy elkerüljék Heródes haragját. Az út Jeruzsálembe, a templomi bemutatás ideje is nagyon meghatározó volt. Kis megállás után visszatérnek Názáretbe, ahol Jézus nevelkedett. Majd a felnőtt Jézussal és a tanítványokkal együtt szintén folyamatos úton voltak. Mária része annak a küldetésben való vándorlásnak, amelyben az örömhír egyre több emberhez jut el. A legnehezebb pillanatokban, a Golgotán is jelen van. A feltámadást együtt ünnepli a tanítványokkal. Pünkösdkor pedig, amikor Mária az apostolokkal várt és imádkozott, készen arra, hogy a Szentlélek eljöjjön.
Mária életében tehát minden út összekapcsolódik Jézussal. Ezen az úton nem volt mindig minden egyértelmű számára.
Ahogyan a zarándokok is folyamatosan keresnek, tanulnak és fejlődnek, úgy Mária is saját életében Jézus mellett a tanulás és növekedés útját járta, mindezt közösségben.
A fiatalok életében is ott van a kérdések sokasága, a bizonytalanság, a keresés. De Mária azt üzeni számunkra, hogy
az úton levés nem a céltalan bolyongás, hanem egyfajta belső elköteleződés: amikor az ember tisztában van vele, hogy bár nem lát minden lépést előre, mégis mozgásban marad és kitart.
A keresés nem csupán egy személyes út, hanem közösségi tapasztalat is, egy hívás, hogy a másokkal való kapcsolatban is növekedjünk.
Mária útja, akár a fiataloké, nem a könnyűségről szól. Nem volt mindvégig biztos, hogy mi fog következni. De lépései kitartást és reményt sugároztak,
mert ő tudta: az út, amit járunk, az a folyamat, amely minden egyes pillanattal formál bennünket.
Mária megtanít arra, hogy az életben való keresés nem elégséges, hanem egy aktív döntést is kíván: hogy vállaljuk a kérdéseket, a kételyeket és a fájdalmat, vagy éppen a megtalált örömöket és felismeréseket, miközben mindig törekszünk arra, hogy ne veszítsük el a reményt.
Az úton levés tehát nem céltalan, hanem folyamatosan alakuló élő történet.
Saját utam értelmének megtalálása nem szükségszerűen egy nagy, világos pillanatról szól: sokkal inkább a mindennapi döntésekről, amelyek apró lépéseket jelentenek az úton.
A fiatalok számára Mária az igazi reménységet hordozza: A remény zarándoklása azt jelenti, hogy merünk kérdezni, merünk keresni, és merünk bízni abban, hogy minden lépésünk egy új lehetőség a növekedésre.
Kalmár Petra
Illusztrációk forrása: Internet