„Akik kiszakadnak az otthonukból, itt növekednek fel” – a nagykárolyi piarista nővérek gyermekotthona
Nagykároly felerészt magyarok lakta romániai település a Partiumban, korábban Szatmár-vármegyei székhely, ahol 300 éve telepedtek meg a piaristák és 1725-ben gimnáziumot alapítottak. A szerzetes atyák irányítása alatt többnyire a piarista házfőnök volt a helyi plébános is. A Nagykárolyt Szatmárral és Debrecennel összekötő vasútvonal lévén is, a várossá fejlődött település századokon át a magyar vérkeringés része. 1949, a szerzetesrendek feloszlatása után a piarista szerzetesek egyházmegyés papokként vezették a plébániát 1983-ig. A nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Plébánia nevében is a piarista rendalapító szentünk szellemiségét őrzi.
A három évszázados piarista lelkiséget hordozó nagykárolyi piarista nővérek – a piarista nevelő, szerzetes atyák nyomdokain – a nagykárolyi gyermekotthonban olyan nehéz sorsú gyermekeket nevelnek, akik különböző körülményeik miatt kiszakadtak saját családjaikból. Kisiskolástól 21 éves korig, fiúk és lányok egyaránt alkotják a nővérekkel együtt a családias jellegű otthont.
A Kalazancius Mozgalom egyetemista önkéntesei évről évre nyári tábori programok megszervezésével és a táborokban az aktív részvételükkel tudnak bekapcsolódni a nővérek nevelő szolgálatába. Évközben a heti rendszeres csoporttalálkozóik adnak praktikus alkalmakat kiötletelni és kidolgozni a nyári tábori események részletes programját. A várt nyári találkozás pedig sohasem csak a gyerekekkel való foglalkozás miatt öröm, hiszen egymásnak a más élethelyzetekben történő megismerésének lehetőségét is nyújtja. A segítő KM-es fiatalok a korábbi években ők maguk Nagykárolyba utazva találkoztak a gyerekekkel, idén először pedig itthon az anyaországban vendégül látva a nővéreket a gyerekekkel. 2025 júliusa első hetében az egyedi hangulatú Lupa-szigeten, de a Duna mentén még Visegrádra és Budapestre is elkalandozva töltötték együtt a szünidő néhány igazán nyári, strandolós, játékos, nevetésekben és beszélgetésekben gazdag és mozgalmas napját.
Akik éppen a családi kapcsolataikban bármilyen okból sérülnek, azok számára életbevágóan fontossá válik a szeretetet és biztonságot adni tudó kisebb közösségnek a körbeölelő, óvó, megtartó erejének megtapasztalása, a szerető családi minták megismerése és megélése későbbi önállló, felnőtt életük, kapcsolódásaik egészséges kialakításához.
A Kalazancizus Mozgalom rendszeres önkéntes eseményeiben, Istennek hála, a fiatalok azt a piarista karizmát tudják tovább örökíteni, amelyben ők is nevelkednek és részesülnek, és immár sajátjukként visznek.
