
Szent évek – avagy mi történik 25 évenként?
- 2025. jan. 29.
Pontosan mit is jelent a szentév?
Ferenc pápa 2024. december 24-én megnyitotta a 27. szentévet, vagy másnéven jubileumi évet. Az első szentévre 1300-ban került sor, amelyet VIII. Bonifác pápa hirdetett meg. Ebből is láthatjuk, hogy a katolikus hagyományban a jubileumi szentév fontos esemény.
A szentévet felfoghatjuk úgy is, mint egy egész éven át tartó lelkigyakorlatot és meditációt. Ennek során lehetőségünk van arra, hogy egyénileg és közösségben megvizsgáljuk és megújítsuk Istennel, az egyházzal, önmagunkkal és egymással való kapcsolatainkat, mindezt egy bizonyos témára fókuszálva. A mostani szentév A remény zarándokai mottót viseli. A keresztény ember számára a remény több, mint pusztán bizakodás, a remény maga Jézus Krisztus. Életünk pedig folyamatos zarándokút, amelyben szeretnénk egyre inkább Krisztushoz hasonlítani, szentté válni. A remény és a zarándoklat kapcsolatát megélhetjük akkor is, amikor fizikai értelemben vett zarándokúton veszünk részt. A zarándoklat egyszerre előre és befelé vezető út, fizikai és spirituális, testi és lelki folyamat. Olyan események várnak ránk a szentévben, melyek mindezekben segítenek elmélyülni.

A szentév hagyományának eredete
Az Ószövetségben Mózes törvényei között olvashatjuk, hogy a zsidó nép számára elő volt írva ‘a nagy örömünnep’ éve. Az akkori pontos előírás így szerepel a Leviták könyvében: „Szenteljétek meg az ötvenedik esztendőt, és hirdessetek felszabadulást az ország minden lakosának. Legyen az nektek örömünnep: hadd jusson hozzá újra mindenki a birtokához, és hadd térjen vissza mindenki a nemzetségéhez. Örömünnep legyen számotokra az ötvenedik esztendő! Ne vessetek és ne arassátok le, ami az aratás után kihajtott; a metszetlen szőlőt ne szüreteljétek le! Mert örömünnep az, tartsátok szentnek. A mezőről egyétek annak termését. Az örömnek ebben az esztendejében jusson hozzá újra mindenki a birtokához.” (25, 8-14)
Ennek a különleges, Istennek szentelt évnek a kezdetét egy kos szarvából készült kürttel hirdették meg, amelyet héberül „jóbel”-nek hívnak. Ebből származik a jubileum szó. A választott nép körében a jubileumi év alatt földeket adományoztak egymásnak, elengedték az adósságokat, felszabadították a rabszolgákat, és pihentették a termőföldet. Jézus eljövetelére is szoktak úgy hivatkozni, hogy ő lesz az, aki megjelenésével a valódi ősi jubileumot beteljesíti, mivel azért jön, hogy „hirdesse az Úr kegyelmének évét.” (Izajás könyve, 61)

A szentévek alakulása
Az 1300-as első szentév óta hosszú fejlődésen ment keresztül a szentévek gyakorlata. Jelenleg 25 évente kerül megrendezésre, tehát legutóbb 2000-ben volt jubileumi év.
A XIII. század végén erős volt az igény a keresztényekben, hogy az ősi hagyományoknak megfelelően megbocsátás témája kerüljön középpontba. A bűnbánattartást különféle gyakorlatok támogatták. Ilyen volt például a Szent Péter vagy a Szent Pál bazilikába való zarándoklat, melynek során tömegek lepték el Róma városát. Az első zarándokok között volt Dante Alighieri költő, továbbá neves festők, mint Giotto, vagy Cimabue is, a gótikus stílust képviselő olasz festő.

Mi történt Kalazancius idejében?
Kalazanci Szent József életében több szentév is volt. Az első 1575-ben, Róma lakossága ekkor közel 80 000 fő volt, az éves zarándok forgalom pedig 400 ezerre tehető. Ekkortájt újította fel Néri Szent Fülöp azt a hagyományt, hogy Róma hét főtemplomát végiglátogassák a hívek: a Lateráni Keresztelő Szent János főszékesegyház, a vatikáni Szent Péter bazilika, a Falakon kívüli Szent Pál bazilika, a Santa Maria Maggiore bazilika, a Falakon kívüli Szent Lőrinc bazilika, a Jeruzsálemi Szent Kereszt bazilika és a Falakon kívüli Szent Sebestyén bazilika. A hagyomány úgy tartja, hogy ez Kalazancius számára is kedves gyakorlat volt. A sorrendben következő, 1625-ös szentévre pedig már bevett gyakorlat volt a hét templom zarándoklata. Azonban a pestisjárvány miatt a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika látogatását a trastevere-i Santa Maria bazilika látogatásával helyettesítették.
A 2000-es jubileumi év
Különleges jelentősége volt ennek a dátumnak, hiszen a keresztények az egész világon ünnepelték Krisztus születését és egyben az azóta eltelt kétezer évet is. Ez volt az első olyan szentév, amely az elmúló évezred végét és az új évezred elejét ívelte át.

Öveket bekapcsolni, elérkezett 2025!
Magyar piarista fiatalok egy kis csoportja júliusban részt vesz Rómában a szentév hivatalos ifjúsági zarándoklatán, ahol a világ minden tájáról érkeznek fiatalok az egyház szívébe. Mindazok, akik nem tudnak ebben részt venni, a saját piarista közösségükben különféle tartományi és városi események szintjén tudnak bekapcsolódni a szentév lüktetésébe.
Szent II. János Pál pápa így beszélt egyszer az ifjúságról: „A világ és az Egyház jövője azé a fiatal nemzedéké, mely ebben a században született, s a következőben lesz felnőtté, s lesz az új évezred első nemzedéke. Krisztus odafigyel a fiatalokra, miként arra az ifjúra figyelt, aki föltette neki a kérdést: „Mit tegyek, hogy eljussak az örök életre?” A fiatalok a Földön mindenütt és minden helyzetben kérdéseket tesznek föl Krisztusnak: hozzá mennek, Őt keresik és újra meg újra kérdezik Őt.”
Éljünk a szentév adta lehetőséggel, kezdjünk el ráhangolódni, keressük benne saját kérdéseinket önmagunk, Isten, az egyház és a KM felé. Vizsgáljuk meg életünket, miért lehetünk hálásak. Rakjuk bele saját képességeinket, építsük együtt Isten Országát Kalazancius lendületével!
Kalmár Petra
Első három illusztráció forrása: www.wikipedia.hu